A szalonnának nem való és a töltelékáruból kikerülő zsírt kiolvasztjuk, kisütjük. Habár az egészséges táplálkozás mást diktál, azért még nagy jelentősége van mind a zsírnak, mind pedig a töpörtyűnek.
A mi kis történetünk a 60-as években zajlott le egy kedves, barátságos kis dunántúli faluban.
Főhősünk a falu akkori maszek pékmestere volt (manapság vállalkozónak hívják). Lajos bizony nagyon szerette a szakmáját és nagy sikere is volt az akkori megyei sütőipari vállalat silány termékeihez képest. Gyögyőrű kenyerei, zsemléi, kiflijei voltak és hát a fonott kalács, valamint a kuglóf vitte el a pálmát - hiszen a szocialista sütőipari vállalat ....
A zsíradékot lehetőség szerint vágjuk 4x4 cm-es kockákra. Tegyük egy edénybe, öntsünk alá kevés vizet és gyújtsunk alá. Az edény ne legyen színültig tele, mert akkor a zsír könnyen kifut s meggyullad. Állandóan kevergetve süssük ki. Mikor aranysárgára sült, tegyünk bele egy pohár tejet és a sercegés megszűntéig zárjuk le egy fedővel az edényt. Leszűrjük, kissé kinyomkodjuk belőle a zsírt, de ne préseljük szárazra, mint a gyaluforgács. Ilyenkor ugyan több zsírt kapunk, de a töpörtyű élvezhetetlen lesz.